Magyarországon igen ritka tünemény a lakóhajó, sőt egy magazin tavaly arról írt, hogy mennyi gondot okoz az engedélyek megszerzése, ha valakinek mégis ilyen ötlete támad. Ami valljuk be nem is a valóságtól elrugaszkodott ötlet, hiszen a fővárosunk is egy folyó két partján épült. A lakóhajó inverze, az úszóház már inkább létezik, például a Tiszánál.
Az elnevezések különbsége érdekes, az előbbi esetben lényegében egy hajóról van szó, ami lakásnak is alkalmas, de akár tovább is állhat, ha úgy tetszik. A másik lényege a ház, ami egy adott helyen, ugyan a vízen, lebeg, de nem alkalmas arra, hogy a helyét elhagyja.
De az eszmefuttatásról a lényegre térve Hollandiában reneszánszukat élik a lakóhajók. Amszterdamban kevés a hely, a rendelkezésre álló lakóingatlan, és egy azonos méretű belvárosi lakás, és egy lakóhajó ára között nincs jelentős különbség, így a hollandok kezdik maguknak újra felfedezni ezt a lakhatási lehetőséget, ami a csatornák, a folyók és tavak adta lehetőségeket tekintve nem meglepő, hiszen az egész város arra épül.
A lakóhajóknak története van Hollandiában, ma azonban nem a hippik alternatív életmódjához köthetők, illetve nem azt akarják velük újjáéleszteni, hanem inkább olyan fiatalok tekintik alternatívának, akiknek telik rá és egy kicsit kalandvágyóak.
Hollandiában is különbséget tesznek azok között a lakóalkalmatosságok között, amik eredetileg is hajók voltak, ezeket ötévente ellenőrzik, hogy alkalmasak-e még eredeti funkciójukra, a másik az általában betonra épülő úszóház, ami ugyan ringatózik a felszínen, de nem mozdul el a helyéről.
Azonban egy új trend is elindult, méghozzá a piac felső szegmensén, ugyanis olyan úszó ingatlanok is készülnek már, amelyek hagyományos háznak is bármikor megfelelnének. Például méretben, az egyik ilyen épület kb. 220 négyzetméter, emeletes, kandalló van benne és dizájner bútorok. Ezekre szigorúbb előírások vonatkoznak, mint a hagyományos úszóházakra, valamivel stabilabb alapra kell, hogy épüljenek.
Az igények növekedése ellenére a piac egyelőre nem nevezhető élénknek, a város nem nagyon ad ki új kikötési engedélyeket, ezzel akarták csökkenteni még az 1970-es években az esztétikailag nem éppen igényes „hippi" életérzést sugalló lakóhajók elszaporodását. Ma, ha valaki megvesz egy ilyen hajót, a kikötési helyet is megveszi vele. Az árak a 2008-as válság óta itt is csökkentek, 15-20%-al, de akadnak igen drága kivételek is.
Amszterdamon kívül bővülnek a lehetőségek, sőt vannak olyan ingatlanfejlesztők, akik kifejezetten erre specializálódnak, és a mesterséges szigetek körül egész úszóház kolóniák vannak kialakulóban.