Talán nem is olyan meglepő megállapításra jutottak az exeteri egyetem kutatói, amikor kiderítették, hogy a kertek, a parkok és a zöld területek javítják a környéken lakók életminőségét, és jóllétét. A kutatás azért ennél mélyebbre ment, 17 év és 5000 háztartás adatait hasonlították össze, és a zöldebb környezet bizony komoly pozitívumokat hordozott.
Az eredmények akár a várostervezőket és hosszabb távon a társadalmat is befolyásolhatják. A vizsgálatban résztvevő 10 000 felnőttet arra kérték, hogy adjon számot lelkiállapotáról, annak kapcsán, hogy az évek során milyen környékre költözött. (A kutatás 1991 és 2008 között zajlott.)
A „zöldben" élők kevesebb stresszről, és nagyobb mértékű elégedettségről számoltak be. (Mindamellett, hogy eközben egyéb körülményeiket, mint munkahelyváltás, házasság, fizikai egészség, is tekintetbe vették.)
A kutatás vezetője Dr. Matthew White olyan léptékűnek nevezet ezeket a hatásokat, amely mérhető az élet egyéb nagy fordulópontjaihoz fontosságában, így például a házassággal járó pozitív hatások harmadával ér fel. A tanulmányt azért is tartják fontosnak a készítők, mert segíthet a döntéshozóknak, hogy hová fektessék a kevés rendelkezésre álló pénzt, ha például fejleszteni akarnak egy környéket.
Magyarul érdemes a zöldítésbe invesztálni, mert ha az egyénre kifejtett hatás nem is mérhető ilyen léptékekben, a társadalom egészére kifejtett hatás annál inkább. A manapság zsúfolt és elfoglalt városi mindennapokban fontos kikapcsolódás lehet, ha valakinek elérhető közelségben van valamilyen zöld terület.
Lehet, hogy mindez önmagában nem tűnik komoly újdonságnak, ehhez – gondolhatjuk – nem kell tudományos kutatás, ugyanakkor a mindannyiunk által ismert dolog sokszor mégsem elég ahhoz, hogy ne építsenek be újabb és újabb épületekkel, irodaházakkal, egyéb pénzt fialó beruházásokkal még fennmaradó zöld területeket. Aligha véletlen a közösségi kert és udvarzöldítő mozgalmak sikere a nagyvárosok közepén.