Mindannyian hallottuk már azokat a bölcsességeket, melyek szerint a villám sosem csap be kétszer ugyanoda, vagy hogy a borotválkozástól erősebben nő a szőr és ismerjük az 5 másodperces szabályt is. Nagy kár, hogy egyik sem igaz. Mítoszrombolás következik.
A legtöbb ilyen bölcsesség generációról generációra száll, jóformán megkérdőjelezhetetlenül. Összeszedtünk hét olyan közkeletű mítoszt, amelyek közös jellemzője, hogy – egyik sem igaz.
A villám sosem csap ugyanoda kétszer
Kérdezzük csak meg mondjuk a New York-i Empire State Building karbantartóit, mit gondolnak erről, alighanem sokat tudnának mesélni a valóságtartalmáról. Vagy esetleg arról, hogy az épületbe évente átlagosan 25 alkalommal csap a villám... Persze a környezetükből kiemelkedő épületek többsége így van ezzel (még ha ez a szám adott esetben nyilván alacsonyabb is), mi több, olyan emberekről is tudunk, akikbe többször is belecsapott már a villám. Világszerte másodpercenként harminc villámcsapás éri a földet, így aligha meglepő, hogy akadnak helyek, amelyeket többször is ér ez a természeti jelenség.
A vegyianyag-mentes termékek jobbak
Kezdjük ott, hogy mindenben van vegyi anyag, a víz is az, a levegő is, amit belélegzünk, a fűben cellulóz található és még sorolhatnánk a példákat. Arról már nem is beszélve, hogy a természetesség még nem jelenti azt is, hogy valami biztonságos, talán elég a kígyóméregre, vagy számtalan növényre (például a nadragulyára) gondolni.
A házipor jelentős része bőr
A közkeletű vélekedés szerint a háztartásokban található por nagy része a bőrünkből tevődik össze. Ami érdekesen hangzik, de még csak tudósnak sem kell lenni hozzá, hogy tudjuk, nem igaz. A por jelentős része eleve attól függ, hol élünk (nyilván más az összetétel egy nagyváros kellős közepén, mint egy erdőben álló házban), de az építési anyagoktól kezdve a különböző rostokon (növényi, stb.) át egészen a haj- és szőrdarabokig bezárólag rengeteg összetevője van. Egy része persze a bőrhám, de csak egy része.
A borotválkozástól megerősödnek a szőrszálak
Hányszor hallottuk már ezt a teljesen bevett vélekedést, pedig a szőr tulajdonképpen halott szövet, így aztán a borotválkozásnak semmilyen hatása nem lehet a tüszőre, melyből kinő. Van még egy csodás érvünk: ha ez a mítosz igaz lenne, akkor minden kopasz ember naponta borotválná a fejét és csodás hajat növesztene...
Tovább nő az elhunytak haja és a körme
A helyzet az, hogy a haj és a köröm növekedéséhez is élő sejtek szükségeltetnek, márpedig amikor meghalunk, akkor a sejtjeink is megszűnnek élni. Más kérdés, hogy a halál beálltát követően még pár napig a bőr és a test szövetei kiszáradnak és összezsugorodnak, így a jórészt egyébként is halott szövetekből álló haj és köröm jobban kiemelkedik a zsugorodó tüszőkből és ujjakból, de növekedésről szó sincs.
Túl hideg van a havazáshoz
Evezzünk kicsit vidámabb és (a nyári melegben, bár ma kánikula éppen nincs) kellemesebb vizekre, pontosabban havakra. Emlékszem, gyerekkoromban sokszor hallottam a nagy hidegek idején, hogy azért nem esik a hó, mert túl hideg van.
Nos, a helyzet az, hogy ez ugyan elméletileg lehetséges, de csak az abszolút zérónak számító -273 C fokon, ami viszont még a Föld leghidegebb pontján sincs. Legalábbis a mérések bevezetése óta a leghidegebb -90 C fok volt. A gyakorlatban tehát a Földön nem fordulhat elő, hogy azért ne havazzon, mert túl hideg van.
Az 5 másodperces szabály
Erről a mítoszról korábban már mi is írtunk, lényege, hogy ha leejtjük az ételt a földre, de 5 másodpercen belül felkapjuk, nyugodtan megehetjük, mert olyan, mint ha le sem esett volna. Nos, a BBC utánajárt a dolognak, és több ételt bevizsgáltatott.
A végeredmény természetesen cáfolta ezt a közkeletű vélekedést, vagyis ha leejtjük az ételt a földre akár csak egyetlen másodpercre, akkor baktériumok lepik el. Az már más kérdés, hogy ebben az esetben mihez kezdünk vele, megesszük-e, vagy inkább kidobjuk, de jó tudni, hogy az 5 másodperces szabály egyszerűen nem igaz.
