Mindenki megpróbál befolyásolni minket a pénzünkért, legyen az hipermarket, kereskedelmi lánc – vagy éppen étterem. Ez persze nem feltétlenül baj, de nem árt, ha tudjuk, mire érdemes figyelni. Bemutatunk 5 (+1) trükköt.
(fotó: Usien)
Elgondolkozott már valaha, hogy egyszerű fogás miért kap egysoros fantázianevet és írják le alá két sorban az elkészítését? Nos, a Cornell Egyetem tanulmánya szerint egy ilyen, kicsit előkelősködő megfogalmazás 27 százalékkal dobja meg az adott étel eladását.
Az étlapokon gyakran alkalmazzák azt a megoldást, hogy bizonyos fogásokat kiemelnek, például úgy, hogy képpel látják el. Az ok ebben az esetben is természetesen a forgalom növelése, ugyanis a képes fogásokból átlagosan 30 százalékkal több fogy, mint ha ugyanazt fotó nélkül próbálnák meg eladni.
A kiemelés történhet a tipográfiával is, az éttermek egyes ételeket előszeretettel használnak vastagabb, esetleg színes betűket, elütő tipográfiát, ezzel irányítva a megfelelő helyre a figyelmünket. Más kérdés, hogy az igazán drága menő helyek ezt a trükköt nem nagyon használják, mert „ízléstelennek” tartják.
3. A gondos tervezés
Egy jó étterem tehát legalább olyan gondosan tervezi meg a menüt, mint ahogyan az ételt készíti. Az ember már csak olyan, hogy először automatikusan a jobb felső sarokra téved a tekintete, így aztán az a legértékesebb rész, szóval itt lesznek a legdrágább ajánlatok is.
Ezt a bal felső rész követi, ide kerülnek az étvágygerjesztők, majd alá a saláták. Egy másik trükk, hogy a kiemelt tételek körül hagynak egy nagyobb fehér részt, ami így magára vonja a tekintetünket.
Ha már itt tartunk, nagyon nem mindegy, mire esik először a pillantásunk, ugyanis szintén a Cornell Egyetem tanulmánya szerint a vendégek egyharmada nagy valószínűséggel azt az ételt rendeli meg, amit először meglát. Itt azt a trükköt is be szokták vetni az éttermek, hogy a jobb felső sarokba nagyon drága fogást tesznek, mert ahhoz képest a többi egész elfogadhatónak tűnik majd.
Mindebből az következik, hogy a legdrágább tételek gyakran csak azért vannak az étlapon, hogy eladják a többit, azaz olcsóbbnak tüntessék fel azt, amit majd valójában megrendelünk.
4. Mire föl a sok tapas, menü és kóstoló?
Az étteremvezetők már rég rájöttek arra, amit mindannyian tapasztalunk magunkon: a nagy választék sokszor legalább annyira zavaró, mint amennyire kellemes probléma. Ezekkel a trükkökkel viszont leveszik a vállunkról a döntés terhét. Arról nem is beszélve, hogy pszichológiailag 6-7 tétel az, amit fogásonként fel tudunk dolgozni, az ennél nagyobb választék már kontraproduktív.
5. Azok a fránya számok
Nagyon nem mindegy, mennyibe kerül egy fogás, gyakorlatilag külön szakma a menü tervezése ebből a szempontból is. Egy időben nagy divat volt 9-esre végződő árakkal operálni, ez ma már kevésbé dívik, mert nem elég „barátságos”. Vannak olyan éttermek is, melyek egyáltalán nem vacakolnak ezzel, inkább kerek összegeket használnak, mert az sokkal egyszerűbb, letisztultabb érzést sugall.
+1 Éljen a család!
Alighanem mindenkivel előfordult már, hogy a fejét vakarta és nem értette, mire föl az a rengeteg „Nagyi sütije”, „Apa kedvence” és az „...ahogy anya csinálta” az étlapon. Nos, ebben az esetben is a pszichológia működik, nem véletlenül kötnek egyes ételeket a család különböző tagjaihoz. Külön kategória az, amikor konkrét nevet is társítanak hozzá.