Már évek óta fel-fel tűnik a híradásokban, hogy a világon itt vagy ott házat építenek műanyag palackokból a fenntarthatóság jegyében. Mára egészen komoly irodalma lett a neten a témának, van útmutató is, ha valaki kedvet kapna egy ilyen építkezéshez, ahogy szebbnél szebb példák is magazinok oldalain. Ezeknél az épületeknél az ember szinte nem is veszi észre, hacsak nem figyel oda nagyon, vagy nem direkt vezetik rá az építők a tekintetet a különleges alapanyagra.
A nemzetközi hírekbe még 2011-ben került be egy Nigériában épített ház, amelyet teljes egészében palackokból készítettek. Yelwa faluban komoly turistalátványosság lett az épület. A homokkal töltött palackokat sárral ragasztották össze, és a látványos külső eredményen túl a környezettudatosság, az újrahasznosítás volt az építők elsődleges célja. Köze 8000 palackot használtak fel egy ház megépítéséhez, és 25-öt építettek fel.
A technológiát egyébként először Közép- és Dél-Amerikában kezdték használni, még a 2000-es évek elején, mint költséghatékony módszert. Számítások szerint egy így épült ház harmadába kerül a tégla vagy beton alapanyagúakhoz képest. A homokkal töltött műanyag 20-szor erősebb, mint a tégla, ráadásul hűvösen is tartja az épület belsejét.
Az első, teljesen műanyag palackból és cement nélkül készült ház egyébként Hondurasban épült, amelynek ráadásul zöld növények borítják a tetejét, komposztáló WC-vel és napenergiával fűtött vízmelegítő rendszerrel szerelték fel. A palackok néhol kilátszanak a falból, de ennek kifejezetten dizájn célja van. Az építkezés a helyi közösségeket is erősíti, mert gyakran az általuk összegyűjtött palackokat használják, fogyatékosokat, munkanélkülieket tanítanak meg a palackok megtöltésére, és nem egyszer nekik szolgál közösségi házként egy-egy így készült épület.
A technológiát a német Andreas Froese találta ki, és alapította a céget, amely a fenti épületek elkészítése mögött is áll.
Bolíviában borosüvegeket és műanyagpalackokat egyaránt használtak.
Van, aki pedig a kupakokat használja dizájn elemeknek.