Kánikula van, nem is akármilyen, ráadásul immár nagyon hosszú napok óta. Mit tehet ilyenkor az ember? Hűsíti magát? És mivel teszi ezt? Fagylalttal. (Ideális esetben a fagyit persze vízparton fogyasztjuk, de ha nincs ideális eset, akkor bárhol.)
Arról, hogy milyen a jó fagyi, rengeteget lehetne beszélni, vitatkozni, alighanem ez olyan szintű hitbéli kérdés (gyümölcs vagy tejes, gombóc vagy kent, és még sorolhatnánk a kérdéseket), amibe jelen poszt keretei között nem is érdemes belemenni. Inkább futunk egy gyors kört a világ körül és megmutatjuk, hol milyen fagylaltok a menők.
Ha fagylalt, akkor Olaszország, ezen sok vita nincs, ha pedig olasz fagylalt, akkor gelato. Ezen sok magyarázni való nincs, miként a gelatót sem kell bemutatni, hiszen Magyarországon is lépten-nyomon kapható (legalábbis olyasmi, mert igazán jót azért elég kevés helyen vehetünk). A gelato mellett ne feledkezzünk meg ugyanakkor a tartuffóról sem, ami vaníliafagyi cseresznyével és mogyoróval, mindez csokoládéba mártva…
Clotted Cream (Nagy-Britannia)
A Clotted Cream magyar megfelelője talán a tejszín lehet, a lényege, hogy teljes tehéntejből készül, állni hagyják, hogy kiüljön a tejszín, majd felmelegítik, és amikor megcsomósodik a teteje, leszedik a minimum 55 százalékos zsírtartalmat. Hagyják lehűlni, végül ebből készül a fagyi, ami igen ízletes, és persze rendkívül testes is.
Spagetti-fagyi (Németország)
Nehezen értelmezhető okokból a hatvanas években lett elképesztő divat a németeknél a spagetti-fagyi, amit alaphangon vaníliából készítettek, amit keresztülpasszíroztak egy krumplinyomón, majd eperrel és fehércsokival díszítettek.
Mochi (Japán)
A japánok a helyi kedvencet, a mochit keresztezték az amerikai fagyival, így lett egy rizses hideg finomság elképesztően sok ízben. Már magától a látványtól is beindul az ember nyálelválasztása.
Ais Kacang (Malajzia)
A maláj Ais Kacangban számunkra nem is a fagyi az igazán érdekes, hanem ami körülveszi. A nagy forróságban mindenféle jósággal körítik a hideg finomságot, például kukoricával, aloe verával, szeletelt gyümölcsökkel, kókuszdióval, mindehhez jöhet egy kis tej és mindenféle édes szirup. Nálunk nyerő.
Helado (Argentína)
Helado, azaz spanyolul fagylalt, de nem amolyan egyszerű átlagos, hanem sokak szerint még az itáliainál is finomabb. Hatalmas adagok, elképesztően változatos ízvilág jellemzi a latin-amerikai változatot, ahol a legnagyobb kedvenc a tejes dulce de leche.
Halva (Izrael)
A hagyományos izraeli halvából készül fagylaltváltozat is, ami tekintettel a nagy forróságra nem is olyan rossz ötlet. A halva egyébként egy szezámmagos, mézes nyalánkság, szóval ideális alapanyag a fagylalthoz.
Dondurma (Törökország)
A hagyományos török fagyi, a dondurma nagyon jellegzetes állaga, tulajdonképpen inkább harapni kell, mint nyalni, inkább ragacsos, mint krémes. Ezt a tulajdonságát az árusok maximálisan ki is használják, főleg a turistákat szokás elkápráztatni a bravúroskodással, lehet bátran nyújtani, húzni-vonni, ráadásul simán megmarad egy hosszú bot végén is (ezzel adagolják a vevőknek).
Kulfi (India)
A kulfi inkább fagyasztott joghurtszerűség, mint klasszikus fagylalt, kondenzált tejből is készül, és nagyon változatos módokon ízesítik, van sáfrányos, mangós, pisztáciás és kardamomos is.
Akutaq (Alaszka)
Miért pont az alaszkaiak ne szeretnék a fagylaltot? Az akutaq hagyományosan cukrozott (és bogyós gyümölcsökkel ízesített) állati zsírból készült, és a mai napig az egyik legnépszerűbb édességnek számít az Egyesült Államok északi részén. (További fagyikat itt lehet nézegetni.)
