Február eleje van, ami egyfelől jó, mert ilyenkor már lehet reménykedni abban, hogy lassan itt a tavasz, másfelől nem túl jó, mert a tél vége felé az embernek már minden baja van, legalábbis mi egyre nehezebben bírjuk a megpróbáltatásokat. Mégis, hogyan lehet leküzdeni a téli rosszkedvet? Például úgy, hogy példát veszünk a skandináv népekről.
(Fotó: pixabay.com/Jedidja)
Kezdjük a sort a dánokkal, akik több módszert is tudnak a rosszkedv elűzésére. Ezek közül az egyik az úszás, persze nem holmi forró fürdő egy zárt helyen, esetleg az uszodában, hanem szigorúan kint a szabadban. Miközben ez azért kissé hátborzongatóan hangzik, rengeteg pozitív hatása is van, például enyhíti az ízületi gyulladásban szenvedők panaszait, ráadásul növeli a szervezet ellenálló-képességét.
Maradva a dánoknál, ott a hygge, amit lefordítani nem lehet, csak körülírni. Tulajdonképpen egy olyan nyugalmat, biztonságot, békét jelent, egyfajta csendes pillanatot, amikor semmi mással nem törődünk, csak magunkkal, és a körülöttünk lévő emberekkel.
A dánok ezt ugyan sokszor összekapcsolják bizonyos ünnepekkel (értelemszerűen a karácsonnyal), de a hétköznapokban is törekednek arra, hogy ilyen lopott pillanatokat elcsíphessenek, legyen az akár egy kellemes beszélgetés a barátokkal a frissen főzött kávé mellett, egy könyv olvasása a meleg szobában – egyszóval szinte bármi, ami békét és megnyugvást hoz.
A svédek
A svédek abban hisznek, hogy ha kint hideg van és sötét, akkor maradjunk bent, és foglaljunk el magunkat valami kreatív dologgal, legyen ez például a barkácsolás, kézimunka (igen, nem ritkán még a fiúk is kötögetnek), agyagozás, kerámiák készítése.
A norvégok
A norvégok kicsit továbbfejlesztették a svéd alapgondolatot, ők abban hisznek, hogy ha kint sötét van és hideg, akkor bent csináljunk világost és meleget. Mi az, amiben mind a kettő megvan? Hát a tűz. Mert mi más is melengethetné jobban a testet és a lelket, mint a kandallóban égő fa látványa? Nem véletlen, hogy a norvégoknál hatalmas népszerűségnek örvend az a tévéadás, ami semmi mást nem mutat, mint egy kandallóban lobogó tüzet.
A finnek
Ha finnek, akkor szauna. Bármilyen sablonos is ez a megállapítás, a valóság és a számok azt mutatják, hogy a finnek hisznek abban, hogy ha kint hideg van, akkor jó ötlet, ha izzadunk.
(Fotó: pixabay.com/Zerocool)
A szauna valódi intézmény Finnországban, körülbelül 3 millió darabot tartanak számon, magyarul minden egyes finn egyszerre aszalhatja magát a forróságban.
Az izlandiak
Az izlandiak szerint a téli borút a legegyszerűbben a derűvel győzhetjük le, azaz ünnepelni és bulizni kell annyit, amennyit csak lehet. A brit The Independent idézi például az izlandi szerzőt, Audur Olafsdottirt, aki szerint az elektromos áram után az ünnepségek jelentik az északi tél túlélésnek legfontosabb eszközét.
A grönlandiak
Csakúgy, mint az izlandiak, a grönlandiak is minden adandó alkalommal ünneplik a fényt. Ám míg előbbiek december 22-től gondolnak optimistán a hosszabbodó nappalokra, addig utóbbiak január 13-án 13 óra 13 perckor gyűlnek minél többen össze Ilulissatban.
Grönland harmadik legnagyobb (4500 lelket számláló) városában ilyenkor a napfelkeltét várják, ami a féléves téli éj végét és a tavasz, az újjászületés kezdetét jelzi.
Nekünk, magyaroknak szerencsére nem kell ennyit várnunk, de azért a magunk részéről már nagyon szeretnénk, ha itt lenne a tavasz, amire az elmúlt napok időjárását (és az előrejelzést) elnézve meg is van minden esélyünk.
