Annyi információ ömlik ránk arról, melyik ételt, ételcsoportot szabad vagy kifejezetten tilos enni, ha fogyni szeretnénk (vagy legalábbis nem akarunk elhízni), hogy ember legyen a talpán, aki képes kiigazodni. Nem akarunk mi is beállni ebbe a sorba, de azért érdemes öt mítosz igazságtartalmát megvizsgálni.
1. Felejtsük el a tojást: hamis
A koleszterintartalom miatt a tojásnak az utóbbi években nem volt túl jó a PR-ja (ez mondjuk így húsvét előtt különösen nem mindegy), de az igazság az, hogy ez is (mint oly sok minden) csak féligazság.
A koleszterintartalom esetében is igaz ugyanis, hogy nem mindegy, a „jó” vagy a „rossz” változatról beszélünk, és a tojás esetében egyértelműen az első verzió az igaz, azaz nem ugyanaz a helyzet, mintha mondjuk transzzsírsavat fogyasztanánk.
Arról persze nincs szó, hogy négytojásos rántottával indítsuk a napjainkat, de a szakemberek szerint heti 6 tojást simán megehetünk, aminek egyebek mellett az is az előnye, hogy fehérjében gazdag és nem leszünk fél órával a reggeli után megint éhesek.
2. A vörös hús nem jó: igaz
Rögtön a második pontnál megelőlegezzük a végkövetkeztetésünket is: igaz ugyan, hogy a vörös hús nem a legegészségesebb, de mértékkel (és ezt nagyon kihangsúlyozzuk) nyugodtan fogyasztható, pláne a soványabb részek és megfelelően elkészítve.
A vörös hús ugyanis fontos fehérje és vitaminforrás, nem is beszélve a vasról és a cinkről, amire nagy szüksége van a szervezetünknek, ami egyébként az állati eredetű termékekből sokkal könnyebben dolgozza fel például a vasat.
Ha már a vas: annak hiánya komoly egészségügyi problémákhoz vezethet, kimerültséget okozhat, és komolyan akadályozhatja fizikai aktivitásunkat és ronthatja közérzetünket.
Sokat (szakemberek szerint napi 120 gramm fölött számít soknak, és már ez is a javasolt mennyiség duplája) nem jó enni belőle, mert csúnya dolgokat művelhet a szervezetünkkel, például megkönnyítheti a rák kialakulását.
3. Válasszuk a csökkentett zsírtartalmú opciót: hamis
Ki ne állt volna már büszkén a boltban a pénztárnál, hogy ő most sokat tett az egészségéért, amikor kifejezetten csökkentett zsírtartalmú sajtot, joghurtot, tejet (vagy bármi hasonlót) vett? Mi sokszor, de a helyzet az, hogy rosszul döntöttünk.
Hiába ugyanis a reklámkampányok, a csökkentett zsírtartalmú termékek esetében is elvárja a fogyasztó, hogy ízesek legyenek, a gyártók pedig nyilván meg akarnak felelni a vásárlók elvárásainak, így amit elveszít a termék a kevesebb zsír miatt, azt sokszor cukorral (és sóval) pótolják, mi meg ott vagyunk, ahol a part szakad.
4. Ne együnk szénhidrátot
Nehéz erre egyértelmű hamis vagy igaz választ adni, hiszen a szénhidrátok nem egyformák. Míg a fehér kenyér és a fehér rizs glikémiás indexe magas (ami ugye rossz), addig például a teljes kiőrlésű lisztből készült péksütemények vagy a barna rizs sokkal egészségesebbek.
Ne fosszuk tehát meg a szervezetünket a létfontosságú szénhidráttól, csak arra figyeljünk oda, mit és (főleg) mennyit eszünk – szóval ebben az esetben is igaz az, hogy ésszel és mértékkel fogyasszunk.
5. Éljen a gyümölcslé-kúra: hamis
Az összes ilyen típusú tisztítókúrát kéretik erős fenntartásokkal kezelni, csakúgy, mint minden olyan tanácsot, amely teljes táplálékcsoportokat zárna ki az étkezésünkből.
Mint talán az eddigiekből is kiderült, fontos, hogy fehérjét, szénhidrátot is rendszeresen fogyasszunk, arra viszont figyeljünk oda, hogy milyet és mennyit eszünk és iszunk belőlük.
Ez lenne a végkövetkeztetésünk (és a saját személyes tapasztalatunk) is: ne fosszuk meg a szervezetünket fontos tápanyagoktól, de ésszel fogyasszunk és mellette mozogjunk, sportoljunk minél többet.
(Fotó: pixabay.com/Maky Orel)
