Nyakunkon a riói olimpia, de vajon mennyire ismerjük a várost, ahová heteken belül az egész világ figyelme összpontosul majd? Nyilván mindenki látta már a Krisztus-szobrot, ismerjük a karneválokat, ám a metropolisz jóval több és érdekesebb ennél. Következzen nyolc, talán kevéssé ismert dolog Rio de Janeiróról!
(Fotó: flickr.com/dany13)
1. A nevét folyóról kapta, ami mégsem az
A Rio de Janeiro ugye Január folyót jelent, és noha a városban és környékén akad belőlük vagy 200, amire a név utal, az véletlenül pont nem az, hanem egy öböl.
A történet úgy szól, hogy amikor 1502 januárjában (innen a név, ugye) Gaspar de Lemos portugál felfedező először érkezett meg a Guanabara-öbölbe, azt hitte, hogy egy nagy folyó torkolatánál jár, innen jött a név.
Persze mint mindenen, ezen is folyik azért a vita, egyes történészek szerint a XVI. századi portugál tengerészek túl jól képzettek voltak ahhoz, hogy ilyen hibát elkövessenek, inkább arról van szó, hogy a rio kifejezést nem csak folyóra, hanem öbölre is használták.
A név mindenesetre maradt.
2. A legtöbb szambaiskola favelákban található
Rio a karneváljáról és a szambaiskolákról is híres, ám jó tudni, hogy ezen világhírű intézmények nagy része a favelákban található. Európai szemmel nézve ezek leginkább nyomornegyedek (van belőlük körülbelül 1000 a városban és környékén, ilyenekben él a lakosság negyede), és mivel a szamba az Afrikából behurcolt rabszolgák és leszármazottaik tánca, nem véletlen, hogy a Mangueira, a Salgueiro, az Unidos da Tijuca és társai mind itt, vagy a közvetlen szomszédságban találhatók.
3. A Guanabara-öböl tele van szigetekkel
Nem csoda, hiszen az öböl olyan hatalmas, hogy 15 város fekszik a partján. Brazília második legnagyobb öbléről van itt szó, a 412 négyzetkilométerbe belefér 53 strand, és több mint száz sziget. Olyannyira, hogy a legnagyobbon, az Ilha do Governadoron (azaz a Kormányzó szigetén) található a riói nemzetközi repülőtér is.
(Fotó: pixabay.com/ASSY)
4. Itt van a világ negyedik legnagyobb könyvtára
1807 novemberében meglehetősen nehéz idők jártak a portugál uralkodói családra, Napóleon gyakorlatilag rájuk rúgta az ajtót, nekik pedig dönteniük kellett, hogy hova meneküljenek. Nyilván a biztonságos messzeség miatt is Rio de Janeiro mellett döntöttek.
Nem kis szervezést igényelt a dolog, hiszen több mint 15 ezer ember ment velük összesen 14 hajón – és ha már így alakult vitték magukkal a királyi könyvtár 60 ezer kötetes gyűjteményét is. Nem csoda, hogy gyorsan meg is született a brazil országos könyvtár, ami mára a világ nyolcadik legnagyobbja 15 millió kötetével.
5. Egykoron európai főváros volt
Egyetlen olyan, Európán kívüli város van, amely egy ideig európai főváros volt – igen, Rio, és igen, ez Napóleonnak „köszönhető”. Amikor ugyanis a portugál uralkodói család menekülőre fogta, nem csak a könyveket vitték magukkal, hanem jogilag az egész fővárost is.
Így alakult, hogy 1808-tól egészen 1821-ig (amikor a portugál uralkodói család úgy találta, hogy már biztonságban visszatérhetnek Európába) Rio de Janeiro volt Portugália fővárosa.
A történetnek érdemes utána olvasni, itt most nem rabolnánk vele az időt, csak annyit, hogy közjogilag ezt úgy oldották meg, hogy Brazíliát is királyságnak kiáltották ki, majd egyesítették Portugáliával. Aztán amikor 1821-ben VI. João hazatért, fiára, Pedróra bízta Brazília irányítását, aki azonban (a helyi elit teljes egyetértésével) úgy gondolta, milyen jól állna neki a független Brazília trónja, így aztán 1822-ben meg is puccsolta a kedves papát. (Kész House of Cards…)
6. Itt volt a legtöbb néző futballmeccsen
Bár a napot a brazilok alighanem a legszívesebben elfelejtenék, ugyanis az 1950-es világbajnokság döntőjébe a házigazdák és Uruguay jutott be. Mindenki, köztük a 173 850 fizető (és kb. 20 ezer nem fizető) néző jelentős része, biztosra vette a brazil győzelmet (a lebonyolítás miatt ráadásul egy döntetlen is elég lett volna nekik), ám óriási meglepetésre a vendégek nyertek 2-1-re, máig sajgó sebet ejtve a brazil büszkeségen.
7. A buszra ugrálás a helyi sport
A riói buszvezetők nem vacakolnak sokat, ha valaki nem száll fel (vagy le…) időben a járműről, nem fognak várni. Így aztán a helyiek megszokták, hogy gyakorlatilag le-fel kell ugrálni a buszról. Egy Ronaldo Balassiano nevű kutató (egyben gyakori buszozó) gyorsan készített is egy felmérést, amiben kimutatta, hogy egy átlagos rióinak 1,85 másodperc kell a le- vagy felszálláshoz. (Ugyanez a szám Londonban 2,4 másodperc.)
8. Rióban van a világ legnagyobb városi erdeje
A (hivatalosan) 6 millió lakosú nagyváros egyik különlegessége a Floresta da Tijuca. A 33 négyzetkilométeres erdőt a XIX. század végén telepítették egy program keretében uralkodói rendeletre. A cél az volt, hogy helyreállítsák a kávéültetvények miatt kiirtott erdőállomány egy részét. Ez olyan jól sikerült, hogy ma a nagyváros turisztikai látványosságainak egy jelentős része itt található.
