E sorok írója szenvedélyesen szereti a futást, noha pár évvel ezelőtt még el sem tudta volna képzelni, hogy futni jó. Ráadásul nem csak jó, de egészséges is, és tényleg igazi életérzés.
A futás jelentősen csökkenti a szívbetegség és a korai halálozás kockázatát, ráadásul a többi sporthoz viszonyítva viszonylag olcsó. (Azért a viszonylagosság, mert egy jó cipőbe muszáj befektetni, és nem árt, ha az ember a megfelelő technikai ruházatot viseli, de ez együtt sincs több 50 ezer forintnál.)
A kérdés persze az, hogy a futás egészségügyi előnyei felülmúlják-e mondjuk a gyaloglásét, a kerékpározásét, vagy éppen az úszásét.
A Progress in Cardiovascular Disease nevű szaklapban megjelent tanulmány szerint igen, a rendszeresen futók három évvel tovább élnek, mint azok, akik nem futnak.
Még csak nem is kell gyorsan, vagy hosszabb távokat menni ahhoz, hogy érezzük a futás előnyeit. Ami különösen érdekes, hogy még ha viszonylag rendszeresen fogyasztunk alkoholt, esetleg cigarettázunk (ezt szerintem ha valaki igazán elkezd futni, úgyis abbahagyja), vagy túlsúlyosak vagyunk, akkor is 25-40 százalékkal csökkentjük a korai elhalálozás esélyét a futással.
A tanulmány szerzői szerint a futásnak olyan hatásai vannak, mint egyetlen más sportnak sem: egy óra futás a statisztika szerint hét órával növeli a várható élettartamot, halhatatlanná nyilván nem tesz, de ilyen szempontból sokkal hatékonyabb, mint a sétálás, a kerékpározás, vagy az úszás.
(Halkan azért hozzátennénk, hogy a legfontosabb a sportolás maga, tehát ha valaki szívesebben kerékpározik, akkor kerékpározzon – a lényeg a mozgás.)
Nem lehet csalni
A friss tanulmány szerzői közül ketten részt vettek egy 2014-ben publikált kutatásban is, amelyből kiderült, hogy már napi 10 perc lassú kocogás érezhetően csökkenti a szívbetegség és a korai halálozás kockázatát, ami jóval kevesebb, mint például a brit kormány által ajánlott heti 150 perc testmozgás.
A futás nagy előnye, hogy nem kíván különösebb rákészülést (kis bemelegítés azért nem árt), gyakorlatilag bárhol űzhető, és nem nagyon lehet csalni vele, mert mindig energikus, még ha kocogunk, akkor is.
Én egy ideig a Margitszigetre jártam futni, aztán rájöttem, hogy tulajdonképpen felesleges ennyi plusz időt rászánni, így immár évek óta az otthonomhoz közel futok, tökéletesen megfelel a környék.
Mi a helyzet az ízületekkel?
A tanulmány egyik szerzője, az amerikai Iowa Állami Egyetem Kineziológiai Tanszékének munkatársa, Angelique Brellenthin szerint már 25 perc futás annyi élettani előnnyel jár, mint 105 perc séta.
A futást nem kedvelők gyakran hozzák fel ellenérvként az ízületek (különösen a térd) terhelését, amiben kétségtelenül van valami, ám a kockázatok jelentősen csökkenthetők, elsősorban azzal, ha megfelelő talajon megfelelő cipőben futunk, és ha lehet, kerüljük a durva emelkedőket.
Angelique Brellenthin ugyanakkor azt állítja, semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a futás növelné a térd osteoartritisos megbetegedésének esélyét. (Ez egy degeneratív ízületi betegség, amelyet az ízületben található porc krónikus károsodása okoz.)
Nyilván figyelni kell a futás fokozatos felépítésére, egy átlagos futónak pedig bőven elég a maximum heti 40-45 kilométer. A szakember szerint a futástól minden más sportnál jobban nő az aerobik fitnesz szint, csökken a testzsír aránya, és a derékbőség.
Már heti 30-60 perc is látható (és főleg érezhető) változást hoz, szóval érdemes kipróbálni, persze csak módjával kezdve és szépen lassan emelve a mennyiséget.
(Fotó: pixabay.com/wokandapix)
