Sétálni vagy kocogni? Ez itt a kérdés. Vagyis mi a jobb, egy intenzívebb, izzasztó gyakorlatsor rövidebb ideig vagy több, lassú, kényelmes séta a nap folyamán? Egy új kutatás most megválaszolta a kínzó, évszázados dilemmát.
A válasz nagyön röviden: mindegy.
Kicsit hosszabban pedig az, hogy az egészségesebb és jobb minőségű életért bármilyen mozgásformával többet tehetünk, mintha egyáltalán nem csinálnánk semmit.
Bármilyen olyan erőfeszítés, ami mélyebb légzést és erőteljesebb izommozgást vált ki, mintha csak ücsörögnénk a kanapén: egy intenzív kick-box edzés vagy félórás séták, mérhető előnyökkel jár testünk és az agyunk számára is.
Az American Heart Association folyóiratban megjelent országos, reprezentatív kutatásban 4800 felnőttől származó adatokat vizsgáltak. A fizikai aktivitásra és az intenzív mozgásra szánt időt külön vették számításba.
A legalább 5 perces folyamatos erőteljes mozgás számított intenzívnek, de egy-két perces szüneteket megengedhetőnek tartottak. Biciklizés, interval edzés és maratoni tréningek kerültek például ide.
Egyik sem előnyösebb a másiknál
A kutatók megpróbálták összekapcsolni az alanyok mozgásának aktivitási szintjét és a mozgástípust a résztvevők halálozási esélyével. Az volt a hipotézis, hogy az intenzívebb mozgásformák művelői tovább élnek, mint akik csak sétálnak, vagy kényelmesen tornázgatnak egy kicsit.
De a kutatás megállapítja, hogy egyik mozgásforma sem előnyösebb a másiknál. A napi 30 perces, bármilyen mozgás a lehető legjobb, amit tehetünk magunkért.
„A kulcsüzenet, amit a kutatás alapján meg tudunk fogalmazni az, hogy bármilyen huzamosabb ideig tartó fizikai aktivitás jelentős egészségügyi előnyökkel jár” – írták a szerzők.
Miért olyan jó a kardióedzés testnek és agynak egyaránt?
Más kutatásokból tudjuk, hogy azok a mozgásformák, amelyek emelik a pulzusszámot, folyamatos, egész testet érintő mozgást igényelnek és a test izzad tőlük, nagyon egészségesek, mert javítják a szív és a tüdő egészségét.
Az aerobic például az agy számára sok előnnyel jár. Hangulatjavító, a depresszió tüneteit csökkentő és az életkorral járó kognitív hanyatlás bizonyos formáival szemben is potenciális védelmet nyújt. Ennek oka, hogy természetes módon csökkenti a stresszhormonok, az adrenalin és a kortizol szintjét.
A futás és az úszás a vér áramlását serkenti és ezáltal friss energia és oxigén kerül az agyba, amitől sokkal jobban érezzük magunkat.
Az üzenet tehát nagyon egyszerű: ha a hangulatunk, a memóriánk vagy az általános egészségügyi állapotunk javítása fontos, akkor mozogjunk minél többet, annál egészségesebbek leszünk.
(Fotó: pixabay.com/wokandapix)