A nárciszok és jácintok idején érkezik, minden évben kicsit máskor, és a gyerekek mindig nagyon várják. Ő az, aki csoki- vagy festett tojásokat hagy maga után mindenfelé, és gyakran apró meglepetésekkel is kedveskedik a legkisebbeknek. Valójában viszont sok mindent nem is sejtünk a rejtélyes húsvéti nyúlról. Ezért hoztunk most öt érdekes tényt, amit érdemes tudni róla.
1. A húsvéti nyúl már a 16. század óta lepi meg a gyerekeket és a gyermeklelkű, vagy inkább édességrajongó felnőtteket. Németországból induló 500 éves pályafutás alatt a világ szinte minden szegletébe eljutott, ahol hagyomány a húsvét megtartása.
2. Az első húsvéti nyúl is valószínűleg édességből készült, a plüss- és más játéknyulak csak később ugrottak be a buliba.
3. Franciaországban és Belgiumban nem a húsvéti nyúl tojja a tojásokat, hanem a húsvéti harangok (cloches de Pâques) pottyantják le őket.
4. Egyes említések szerint egy félreértés az egész. Bizonyos német területeken ugyanis gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak az emberek, méghozzá a tojásaival együtt, és a gyöngytyúk német neve Haselhuhn, rövidebben Hasel. A nyúl németül pedig Hase.
5. Ausztráliában a nyúl behurcolt állat, természetes ellenség híján nagyon elszaporodott, ezért kártevőnek tartják. Meg is próbálták lecserélni a klasszikus húsvéti a húsvéti erszényes nyúlra, a bilbyre, ami egy nyúlhoz nagyon hasonló, de Ausztráliában őshonos erszényes állatfaj. Az akció mérsékelt sikert hoz, mert bár az ausztrál áruházakban húsvét előtt tömve vannak a pultok csokoládé húsvéti bilbyvel. A kihalás szélén álló őshonos nyuszi nem tudta „leváltani” a betolakodó húsvéti nyulat.
