Mit tehetünk, ha mindenünk, ami ma legfontosabb kapcsolatunknak, köldökzsinórunknak minősül a külvilághoz, elvész? Mondjuk egy taxi hátsó ülésén hagyjuk egy táskában a laptopot, tabletet, jegyzetfüzetet, ház- és kocsikulcsokat?
Az Egyesült Államokban minden 3.5 percben elveszít valaki egy telefont, ami a bosszúságon túl anyagi kárt is jelent, méghozzá 30 milliárd dollárt egy évben. Európában az elveszett laptopok 1.8 milliárdos veszteséget jelentenek.
Egy kanadai fejlesztő, Pooya Kazerouni olyan rendszert dolgozott ki, ami nemhogy megtalálni segít az elveszett értéktárgyakat, hanem azt igyekszik megakadályozni, hogy elhagyjuk dolgainkat, hogy valahova csak úgy letegyük, majd jól ott hagyjuk őket.
Megcsipogtathatjuk
Az eszköz egy kicsi, és aránylag vékony, körülbelül, mint hat bankkártya összeragasztva. A kis eszköz, mint egy kulcstartó feltehető a kulcsra, rátehető a pénztárcára, táskára stb.
A kütyü drótnélküli kapcsolattal csatlakozik az okostelefonhoz, ha a két eszköz egy bizonyos távolságnál messzebb kerül egymástól, mindkettő jelezni kezd. Sőt, ha a házon belül tesszük le valahová mondjuk a telefont, akkor „riasztóval" megcsipogtathatjuk, hogy könnyebb legyen megtalálni.
Sok cég dolgozik azon, hogy az amerikaiak által egy elvesztett telefon per év statisztika, illetve a britek által napi 15 perc kulcs vagy telefon keresésére szánt idő is javuljon. Hamarosan alighanem eljutunk oda, hogy minden eszközünk egy rendszerbe lesz beépítve, és egy gomb megnyomásával fellelhetők lesznek, de ez az idő még nem érkezett el.
Egyik sem az igazi
Az eddig kitalált módszerek egyike sem tökéletes még. Hátrányuk általában a méretük vagy az akku élettartama. A fentebb bemutatott eszközt sem feltétlenül kényelmes zsebben cipelni, és legalább hetente tölteni is kell. Több modell is létezik (például ez, vagy ez, esetleg ez), hasonló problémákkal, meg az is gond, hogy minden eszközünkre külön kell vásárolni egy ilyen kis riasztót.
Bizonyos helyzetekben hasznosak lehetnek, mégsem egyszerű a használatuk.
Egy másik lehetőség egy olyan kis egység, ami követi a „bepoloskázott" tárgyainkat, vagyis, ha megnyomjuk, pittyegni kezd, minél közelebb érünk a céltárgyhoz, annál gyorsabban. Nem kell hozzá telefon, inkább egy távirányítóféleség. Ez ugyan a dolgok elvesztését ugyan nem akadályozza meg, de a házban ezzel a legkönnyebb megtalálni a rossz helyre tett tárgyakat.
Egyszer majd eljön az idő is, amikor olyan picik lesznek a „riasztók", hogy akár egy napszemüvegre vagy bármilyen olyan értéktárgyra csatlakoztathatjuk és magunkkal vihetjük őket.
