Gondolta volna, hogy van szőke csoki is? És hogy a fehér csoki technikai értelemben nem is számít csokoládénak? Vajon tíz év múlva is lesz még csokoládé az üzletek polcain? Tényleg mérgező? Csupa kínzó kérdés, amire most megadjuk a választ.
Induljunk az alapoktól, például onnan, hogy négyfajta csokoládé van: ét, tej, fehér és szőke. Igen, szőke, ami tulajdonképpen véletlenül született meg nem is olyan régen, 2004-ben, amikor a legendás csokiszakértő és -készítő, Frédéric Bau véletlenül a tűzőn felejtett egy adag fehér csokit, ami 10 óra alatt alaposan karamellizálódott – és megszületett a szőke csoki.
Ami egyébként technikailag nem is csokoládé, hiszen (a fehér csokival egyetemben) egyáltalán nem tartalmaz kakaóbabot, ízét a mellékterméknek számító kakaóvajból nyeri.
Egy kakaófa egyévi termése mindössze 500 gramm csokoládé előállításához elegendő. A világ összetermésének több mint egyharmada Elefántcsontpartról származik, ami viszont nem ad túl nagy büszkeségre okot sem termelőnek, sem nekünk, fogyasztóknak, hogy elképesztően sok, mintegy 800 ezer gyerek dolgozik ebben az iparágban.
Az aztékok fizettek vele
Az aztékok oly nagyra értékelték a csokoládét, hogy pénzként fizettek vele. Például 100 szem kakaóbabért már pulykát, tehenet vagy akár rabszolgát is lehetett kapni.
Jó pár száz évvel később, az amerikai függetlenségi háborúban is komoly értéke volt a csokoládénak, olyannyira, hogy a katonák fizetésük egy részét abban kapták – más kérdés, hogy vajon mennyire örültek neki…
Az iparág mai értéke körülbelül 110 milliárd dollár, a legtöbbet a svájciak esznek, 240 szeletet – fejenként és évente.
Pszichoaktív és mérgező
Csokifüggőként régóta mondjuk, hogy pszichoaktív hatása van, és tényleg, tudósok kimutatták, hogy az édesség által keltett felpezsdülés négyszer annyi ideig tart, mint amit egy csók után érzünk. A szívverésünk is alaposan felgyorsul, egy átlagember esetében 60-ról 140-re.
Eléggé el nem ítélhető módon a csokoládé mérget is tartalmaz, a teobromint. Ez a kakaónövény által termelt keserű alkaloid, kémiailag a koffeinnel együtt a metilxantinok csoportjába tartozik. Fiziológiás hatása is a koffeinéhez hasonlatos, más kérdés, hogy annál kevésbé élénkít.
Nevét is a kakaónövény nemzetségnevéből (Theobroma) származik (tehát brómot nem tartalmaz), ami a görög isten (theo) és étel (broma) szavakból jött létre – a csokoládé tehát az istenek eledele.
A méreganyag persze nagyon kis arányban van csak jelen, körülbelül 40 adag csokit kellene megennünk ahhoz, hogy veszélyes legyen ránk.
Szakértők szerint a csokoládé iránt akkora a kereslet, hogy a komoly termelői kapacitások ellenére akár már 2020-ra hiánycikk lehet. Ha nagy hiányra azért talán nem is kell felkészülnünk, a drágulásra nem árt.
Addig is élvezzünk ki minden falatot!
(via)