Ha jobban belegondol az ember, az opera olyan régi és tiszteletreméltó műfaj, nem csoda, hogy hemzsegnek a babonák körülötte. Nem beszélve a művészek gyakran nem kis egójáról és érzékenységéről, a közöttük dúló… khmmm… versenyről – szóval érthető, ha mindenki minden apróságot kihasznál, hogy némi előnyt szerezzen magának. Lássuk, milyen babonák vannak a nagytiszteletű operajátszás környékén!
Elég nehéz magyarra lefordítani, de a lényege, hogy ezzel a sok országban (például német nyelvterületen) elterjedt kifejezéssel kívánnak sok szerencsét, magyarul kb. a „kéz- és lábtörést” felel meg neki.
Ha egy opera szereplőjének sok szerencsét akarunk kívánni, akkor mehet a toi toi toi, és ha igazán jó fejek akarunk lenni, akkor háromszor le is kopogjuk (fán természetesen), de van, aki háromszor átköp a válla fölött.
#2 Nem fütyörészünk a színpad mögött
A legenda szerint ugyanis aki fütyörészik a backstage-ben, annak egy homokzsák esik a fejére. Ami elsőre elég nagy butaságnak hangzik, de mint oly sok minden babonának, ennek is van némi történelmi alapja.
Az operajátszás kezdeti időszakában ugyanis a kötélmunkások között (érthető okokból) elég sok volt a tengerész, akik előszeretettel kommunikáltak egymás között füttyjelekkel.
Így ha egy színész vagy énekes meggondolatlanul fütyörészni kezdett, az megtévesztő lehetett a köteleket kezelőknek, és könnyen előfordulhatott egy nem kívánt baleset. Ebből mára oda jutottunk, hogy a színpad mögötti területen egyáltalán nem szabad fütyülni a babona szerint, mert az balszerencsét hoz.
#3 Tosca
Az opera világában a Tosca az, ami a prózai színházakban a Macbeth. Míg a színészek a Macbeth szót nem ejtik ki a szájukon a balszerencsétől tartva (ehelyett a „skóciai színdarab” játszik), addig az opera világában ezt a szerepet Giacomo Puccini csodás alkotása tölti be.
Persze ennek is van némi alapja, hiszen elég sok baleset előfordult már a Tosca előadásai közben és előtt. Parókák kaptak lángra, preparált fegyverek robbantak fel, színészek ugrottak rossz helyre – azt persze senki meg nem mondja, hogy tényleg el van-e átkozva a darab, de bőven elég, ha a művészek hisznek benne.
#4 Csak semmi virág előadás előtt
Előadás előtt virágot adni valakinek balszerencsét hoz, méghozzá azért, mert a legenda szerint anno a rajongók a temetőből vették magukhoz (na jó: lopták el) a virágokat. Márpedig ez a halált szimbolizálta, így csak előadás után illett átadni, amikor a darab arra az estére már „halott” volt. Ha előtte adták oda, az azt jelentette, hogy az előadás valamiért félbeszakad majd. Ez így azért kicsit erős, de a lámpalázas művészeknek épp elég.
#5 A bíbor szín
A művészvilág sok területén a bíbor szín balszerencsét jelent (még jó, hogy ezt Prince nem tudta…), így sokan tartózkodnak a viselésétől a színpadon. Noha a babona eredete kérdéses, történelmileg alighanem ahhoz köthető, hogy Itáliában a bíbort a temetésekkel kötik össze, azaz a szín viselése kb. ugyanazt jelenti, mint virágot adni előadás előtt.
Noha ez is elég meredek, kétségtelen, hogy Neil Simon önéletrajza szerint amikor egyszer Olaszországban forgattak filmet az egyik darabjából, jött egy bíborszínű ruhába öltözött látogató, a hirtelen nagyon idegessé váló rendező aznapra le is állította a forgatást, nehogy valakinek baja essen.
#6 Ha rossz a főpróba…
… akkor sikeres lesz a bemutató. A közismert színházi babona az operában is él, egyetlen értelmes magyarázata az lehet, hogy a rendező ezzel próbálja megnyugtatni az ideges művészeket a bemutató előtt.
(Fotó: Jakub Halun)
