Az extrém honvágy olyan lelkiállapot, amelyet sokan hajlamosak egy legyintéssel elintézni, pedig akár az ember karrierjét is hátráltathatja. A BBC Jesus Navas futballista példáját hozza, aki pánikrohamokat kapott a honvágy következtében. Így edzőtáborokból is haza kellett térnie, illetve fel sem merült, hogy esetleg Spanyolországon kívülre szerződjön.
Jesus Navas példája is azt bizonyítja, hogy jelentős javulást lehet elérni, a futballista állapota például mostanra állítólag terápiás segítséggel annyit javult, így végül mégis csak leszerződött a Manchester City-hez. Természetesen nem csak neves személyiségek szenvednek ettől a problémától, hanem például sok diák, aki mondjuk egyetemi, főiskolai tanulmányai megkezdésekor először hagyja el huzamosabb időre a szülői házat.
Nyilván nem véletlen, hogy éppen most kezdtek kutatásokat ebben az ügyben, amikor a gazdasági helyzet miatt igen komoly népességmozgások mennek végbe Európában a megélhetési lehetőségeket keresve. A felmérés szerint az új helyre települők 70%-át érinti a dolog valamilyen formában.
A beilleszkedés problémái
A letelepedés egy új országban nagyon sok területen tartogat kihívásokat, aminek meg kell felelni, többek között a nyelvtudás kérdése, az új kultúrába, közösségbe történő beilleszkedés. A pszichológus szerint a honvágy a depresszióhoz hasonló tüneteket is produkálhat. Szélsőséges esetben pánikrohamot, alvásproblémákat, rémálmokat is okozhat.
A honvágyat bármi előhozhatja, egy illat, egy íz vagy akár egy kép. Gary Wood szociálpszichológus szerint a honvágy a változáshoz való alkalmazkodásról szól. De van, aki nem hagyja magát átadni ennek az érzésnek, mert úgy érzi, egyszerűen nem engedheti meg magának.
Egy másik futballista, Rohan Rickets a Tottenham volt középpályása játszott például Magyarországon is, de ezen kívül Kanadában, Moldovában, Németországban, Indiában, jelenleg egy ecuadori klubban szerepel. Mint mondja, a különböző helyekhez nem igazán kezd el kötődni, noha természetesen szerez barátságokat, ismeretségeket, mert tudja, hogy a dolog bármikor véget érhet.
A kétarcú technika
A modern technológia pedig egyszerre segíthet és ronthat is a problémán, ugyanis a kapcsolatot könnyebb tartani az otthon maradottakkal, ugyanakkor sokkal kézzel foghatóbban látni, hogy az ember miből marad ki, amikor a többiek fényképeket töltenek fel vagy közösen megélt eseményekről írnak a közösségi oldalakon.
Érdekes, hogy a tanácsok arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet csökkenteni a honvágyat, szinte mind kétélű fegyverek. Ugyanis ha az ember visz magával, például fontos tárgyakat az otthonából, akár egy párnát, takarót, képeket az új helyre, attól jobban otthon érezheti magát, ugyanakkor, ha túl sok az emlékeztető, az megint csak ronthat a helyzeten.
Ugyanez a helyzet az otthoni ízek, tevékenységek meghonosításával. Valószínűleg a legjobb mód, főleg, ha az ember hosszabb távra tervez egy adott helyen, ha új kapcsolatokat épít ki, barátokat szerez, új rutint is elkezd kialakítani. Ha valaki nem magányos az biztosan segít, de legfőképpen időt kell adni az akklimatizálódásra.
