Nehéz megítélni, hogy ki az igazán híres ember? Aki Nobel-díjat kapott? Akiről a média cikkezik széltében hosszában? Hogy melyik mögött van valódi teljesítmény? Az biztos, hogy akiről egy virágot elneveznek annak hosszú távon is biztosított a halhatatlansága.
Más kérdés, hogy a virág nemesítőjének lehet némi hátsószándéka a névválasztással, hiszen a virág is kelendőbbé válik és szinte biztosan nagyobb visszhangot kap a létrejötte, mintha csak egy egyszerű latin névvel illetnék. Nem csoda, hogy a divatvilág egyik emblematikus személyisége Yves Saint Laurent-ról egy könnyed, édeskés illatú, porcelánszínű rózsa kapta a nevét.
Szintén nem meglepő, hogy a mindig légies és kecses Audrey Hepburn is nevet „adott” egy rózsának, méghozzá egy almavirág-rózsaszín tearózsának 1991-ben.
Elizabeth Taylorról egy sötétebb rózsaszín, teltebb bimbójú rózsa kapta a nevét, még 1985-ben.
Egy dán nemesítésű piros rózsa kapta az Ingrid Bergman nevet.
Károly hercegről egy szolidabb, de mutatós, kerti kúszónövényt (iszalagot, kerti liánt) neveztek el.
Julio Iglesias igazi latin amorózóhoz méltón egy igazán buja, teltszirmú, cirmos rózsafajta nemesítéséhez adott ihletet.
Barbra Streisand rózsája pedig bár apróbb virágú, de bódító illatú.
Cher egy sötétlila írisznek lett a „keresztanyja”.
Végül, de nem utolsó sorban Hubert de Givenchy is kapott egy rózsát.