Mókás vagy inkább felháborító a photoshopolt Mona Lisa és milói Vénusz? Mindenesetre ezek a leggyakoribb reakciók Nazareno Crea képei láttán. A művész ugyanis híres szobrok és festmények teltebb nőalakjait „fogyasztotta le" digitális technikával.
Nazareno Crea arra kíván rávilágítani, hogy az évszázadok során hogyan változott a szépség ideálja, és a rubensi nőalak még csak nem is szerepel a képek között.
„Célpontjait" az ókortól kezdve választja ki a méloszi Aphroditétől vagyis a milói Vénusztól, a reneszánsz Boticelli Vénusz születésén át az impresszionista Manet „Reggeli a szabadban" nőalakjáig.
Crea a retusálási technika lehetőségeit kívánta feltérképezni, ami úgy véli, új horizontot nyit az emberi test felfogásának tekintetében is. Ugyanakkor, mint mondja, nem volt elhatározott szándéka a testkép-vitákra reagálni, vagy rájuk irányítani a figyelmet.
Sőt véleménye szerint semmi baj nincs a mai kor szépségideáljával, inkább túl nagy körülötte a felhajtás, és senki nem kényszerít senkit, hogy így vagy úgy nézzen ki. Ugyanakkor ez akár cél volt, akár nem, a képek kapcsán a téma óhatatlanul felmerül. (A következő két képen Goya A meztelen Maya című képe látható.)
Az „egyre vékonyabb nő csak a nő" felfogás, az egyre soványabb modellek a divatvilág kifutóin, igen komoly hatással vannak a modern nők, és főleg a fiatal lányok testképére. (Más kérdés, és furcsa paradoxon, hogy miközben az „elvárás" a csontsovány testalkat, az elhízás a világ egyik legnagyobb gondot jelentő népbetegségévé kezd válni, legalábbis a nyugati kultúrkörben.)
Vénusz mindig is a női szépség megjelenítője, az ideál összefoglalása volt, és a szépség istennője soha sem volt sovány, bár sem a milói Vénuszt, sem Boticelli Vénuszát nem tartom kifejezetten telt nőalakoknak. (De lehet, hogy saját szubjektív nézőpontom a modern elvárásoknak már nem felel meg.)
Nazareno Crea párhuzamot akart vonni a festők azon céljával, ahogy ecsetükkel szeretnék megteremteni vagy megvalósítani alakjaikban az ideális szépséget, a mai retusálókéval, akik számára még a fénykép modern technikája sem elég, mert nem a valóság bemutatása, hanem a képzelt ideál elérése a cél.
Más kérdés, hogy hogyan sikerült ezekben az esetekben a photoshop, mennyire sikerült megőrizni az arányokat. A New York-i Sotheby's Művészeti Intézet tanszékvezetője szerint a projektből hiányzik a valódi művészet intellektuális mélysége, inkább gyerekesnek és felháborítónak tartja a próbálkozást.