Kevés olyan állat van, aminek annyira rossz híre lenne, mint a cápáknak, ami nagyban köszönhető a mozifilmeknek és a bulvársajtónak egyaránt. Pedig az adatok tükrében a cápák korántsem a legveszélyesebbek: 2012-ben összesen 80 cápatámadást regisztráltak világszerte, ebből 7 végződött halállal. Ez elenyésző szám ahhoz képest, hogy mennyi ember halálát okozzák például a szúnyogok által terjesztett betegségek…
A közvéleményben számos tévhit és mítosz kering a cápákkal kapcsolatban, ezekből szemezgettünk néhányat.
(fotó: Carlos Aguilera, http://worldwildlife.org)
Tévhit: Minden cápa húsevő
A cápa szó hallatán – a korábban már említett tényezők miatt – a legtöbb embernek a nagy fehér cápa jut eszébe, pedig számos cápafaj létezik, eltérő táplálkozási, szaporodási és viselkedési szokásokkal. A három legnagyobb cápafaj (cetcápa, óriáscápa és óriásszájú cápa) például planktonikus élőlényeket fogyaszt, és az emberre nézve szinte teljesen ártalmatlan.
Tévhit: Az embert zsákmánynak tekintik
A legtöbb cápafaj már csak a mérete miatt sem tekint ránk zsákmányként, de az emberre valóban veszélyes fajok esetében – mint a nagy fehér cápa vagy a tigriscápa – sincs tudományos bizonyíték arra, hogy kifejezetten emberre vadásznának.
A cápák élettere gyakran egybeesik azokkal a területekkel, ahol fürdőzők találhatóak, ennek ellenére mégis viszonylag kevés támadás történik. Sok esetben a támadások fő oka a puszta kíváncsiság.
Tévhit: A cápák egyfolytában ennének
Szintén a róluk kialakult negatív kép része, hogy a cápák valóságos „evőgépek”, azaz folyamatosan enni akarnak. Természetesen a valóságban a táplálkozás rendszeressége változó az egyes fajok esetében: a cápák többsége 4-7 naponta táplálkozik, de a nagyobb fajok esetében akár 2 hónap is eltelhet két étkezés között. A cápák gyomra eltér az emlősökétől, és különleges tápcsatornájuknak köszönhetően részleges emésztésre is képesek.
Tévhit: A cápáknak rossz a látása
A laikusok feltételezése szerint sok cápatámadást az okoz, hogy a ragadozó nem látja elég jól a zsákmányát, és emiatt összetéveszti az általa kedvelt prédával. A cápák ezzel szemben rendkívül kifinomult érzékszervekkel rendelkeznek, és számos fajnak kifejezetten jó látása van. Több cápának a retina mögött olyan fényvisszaverő réteg helyezkedik el, ami korlátozott fényviszonyok között is éles látást tesz lehetővé.
A nagy fehér cápa szeme pedig képes alkalmazkodni a levegő és a víz eltérő fénytöréséhez is, így akár a vízfelszín fölött is jól lát.
Tévhit: A cápáknak nincs ellensége
A nagyobb testű cápáknak valóban kevés természetes ellensége van, azonban a cápákra is lesnek veszélyek. Egyfelől a kisebb cápák áldozatul eshetnek nagyobb fajtársaiknak, másrészt a kardszárnyú delfinek sem vetik meg a cápahúst.
A legfőbb ellensége mégis az ember: a cápavádaszat olyan méreteket öltött, hogy több fajt a kihalás veszélyeztet, nyolc fajuk pedig már el is tűnt a vizekből. Egy 2011-ben publikált tanulmány szerint évente 100 millió cápa pusztul el a vadászat miatt.
Felhasznált források:
http://wwf.hu/fajok_/2/artalmatlan-capak-halaloszto-szunyogok
http://omega-diver.hu/?page=capak-vilaga-iv-tevedesek-es-erdekessegek-a-capakkal-kapcsolatban
http://mashable.com/2013/08/03/shark-myths/
