Mit válthat ki egy arra érzékeny emberből egy magassarkúban lefényképezett láb röntgenképe? Hugh Turvey fotósból például azt, hogy ötvözi a művészetével, aminek így tárgyai lesznek növények, tárgyak és az emberi test is.
A magassarkúban álló női láb képe valóban megdöbbentő, lehet, hogy ennek hatására az ember lánya, ha nem volna oly hiú, rögtön le is tenne a hasonló lábbelik használatáról, hiszen a láb tartása, a csontok állása, minden csak nem természetes.
A technikát sokáig kellett tökéletesíteni, ráadásul kihívás a használata különböző tárgyaknál, így például más egy szirom és más egy tojás esetében. Mint a fotós elmesélte, az ember óhatatlanul másként kezdi el szemlélni a tárgyakat, mindent a sűrűsége alapján mér fel először. Hogy vajon hogyan fog látszani a képen egy becsomagolt ajándék, egy motor vagy egy hangszer.
Persze ahhoz, hogy egy egyszerű röntgenképből művészet legyen azért valamivel több kell. Turvey szerint például színek, amivel befolyásolni lehet a nézőt, hogy hová figyeljen. Művei hidat jelentenek a tudomány, a fotózás, a dizájn és a művészet között. Használták már a film, a marketing területén, sőt mérnökök és belsőépítészek is.
Képeit már a gyógyítás is felhasználja, méghozzá kommunikációs és oktatási célokra. A Brit Radiológiai Intézetben az ő segítségével próbálják elmagyarázni a betegeknek, hogy mit is mutat meg a testükről a képalkotó technika. Ebben az esetben szó szerint értendő, hogy a dolgok mélyére lát.
Valójában fantasztikus oda-vissza hatás látható itt a művészet és tudomány között.
Azonban nem ő az egyetlen, aki a röntgent ilyen módon használja. Egy amerikai orvos Satre Stuelke szintén a betegek számára szerette volna érthetőbbé tenni ezt a technológiát, ezért kezdett bele a dolgok szerkezetének röntgensugárral történő lefotózásába. A képeket CT készülékkel készíti, melyek aztán különböző szoftveres feldolgozáson, színezésen mennek keresztül, mire elkészül a végleges mű, akár teljesen hétköznapi tárgyakról, játékokról, ételekről.
De találtam példát járművekre, gesztusokra és hangszerekre is, Nick Veasy-nél.
Két fiatal, képzőművészetet tanuló japán diák egyenesen az emberi kapcsolatokat akarta "csontvázáig" lecsupaszítani. Saiko Kanda és Mayuka Hayashi röntgent és CT-t egyaránt használt az ölelkező párokról készített képekhez. A csontok elvileg nem fejezhetnek ki érzelmeket, mint egy arc, egy tekintet, a testek pozíciója mégis képet ad a kapcsolatról, az intimitásról.
