A nagyvárosokban nehéz másfelé, mint felfele terjeszkedni, így egyre jellemzőbb, hogy a közösségi tereket is a magasban, például a tetők beépítésével teremtik meg. Néhány egészen nagyszerűre sikeredett, ezek közül mutatunk be ma párat, méghozzá Philip Jodidio segítségével, aki ebben a témában írt könyvet.
CapitaGreen, Szingapúr (Toyo Ito, 2012-14)
„A növények nem csak az energiatakarékossághoz járulnak hozzá, de az általános jó közérzethez is” – hangsúlyozza Philip Jodidio, példaként éppen a 245 méter magas, szingapúri CapitaGreent felhozva, aminél a felületének felét zöld borítja.
A tetőn található Sky Forest nevű kertben 40 féle fa és bokor található, ráadásul építettek rá egy 45 méter magas szélfogót is, ami friss levegőt juttat az irodákba. Emellett a tetőkertek az energiatakarékossághoz is hozzájárulnak, hiszen nyáron rengeteget lehet spórolni azon, hogy az épületek nem forrósodnak annyira fel.
Fichtebunker, Berlin (tervező: Verde Gartengestaltung, épült: 2008-9)
A projektek egyik típusa az, amikor egy régi épületet alakítanak át. Ennek egyik példája az 1876-ban épült berlini Fichtebunker, ami eredetileg gáztározó volt, aztán a II. világháború idején a légitámadások ellen kialakított óvóhely, és a maga nemében az egyetlen ilyen épület, ami fennmaradt a német fővárosban.
Egy egészen eredeti megoldással alakítottak ki 13 új lakást, és a hozzájuk tartozó kerteket, ami egyrészt kifejezetten élhető tereket eredményezett, másrészt kihasználta a nagyvárosok egyik (sokszor figyelmen kívül hagyott) terjeszkedési lehetőségét, a tetőt.
Central Park West, New York (Gunn Landscape Architecture, 2012-13)
Az amerikai nagyváros Upper West Side-ján fekvő épület tulajdonképpen a Central Park folytatása, és kifejezetten azért tervezték így, hogy (túl a zöld területen) privát menedéket is biztosítson a lakóknak (szemben például a Museum of Modern Arts szintén beépített tetejével, aminek elsődleges célja, hogy felülről is jól látható és áttekinthető legyen).
A tetőkertek egyre népszerűbbek világszerte, és akad köztük néhány egészen különleges is, például az ausztráliai Sydneyben, ahol a One Central Parkra függőleges kerteket álmodtak meg.
Hedonistic Rooftop Penthouses, Koppenhága (JDS Architects, 2011)
A brüsszeli JDS tervezőiroda azt a feladatot kapta a dán nagyvárosban, hogy építsen három penthouse-t az egyik ház tetejére. Ekkor álltak elő az „elveszett kert” koncepcióval, ami első pillantásra nem olyan extravagáns, mint mondjuk a szingapúri beépítés, ha jobban megnézzük, akkor viszont egy nagyon izgalmas projekt.
Nem csak egy sima tetőkertet építettek ugyanis, hanem egy olyan komplexumot, ami egyszerre játszótér, kis füves domb, konyha és étkező. Elmondásuk szerint egy modern nagyvárosban az ember kell, hogy mindennek az alapja és a vége legyen.
House K, Nishinomiya (Sou Fujimoto, 2011-12)
„Tokió egy olyan nagyváros, amit csak a magasból kezdhetünk el érteni és átlátni. Így aztán a tető lett az a pont, ahonnan a káoszt leginkább át lehet látni” – írja könyvében Philip Jodidio.
Ami viszont számára is meglepő volt, hogy noha az ember azt hinné, a rendkívül zsúfolt japán nagyvárosokban sokkal jobban kihasználják a tetők nyújtotta lehetőségeket, ez egyáltalán nincs így, például Tokióban alig található átgondolt és jól megépített tetőkert.
Az Oszaka és Kobe között található Sou Fujimotóban viszont akad példa arra is (miként a képen látható), hogy egy alig 118 négyzetméter alapterületű ház tetejére varázsoltak élhető teret fákkal és ülőhelyekkel.