A napokban volt 40 éve, hogy felszállt a XX. század második felének egyik legmenőbb vívmánya a polgári repülés terén, a Concorde. Ma már nyoma sincs a jellegzetes formájú repülőnek, mi azért mégis visszatekintünk kicsit és megnézzük, milyen is lehetett a fedélzeten.
Az első menetrend szerinti Concorde-járat 1976. január 21-én emelkedett fel a földről, méghozzá Londonban, úticélja pedig nem valamelyik amerikai nagyváros volt, hanem Bahrein. Az utat természetesen hatalmas érdeklődés előzte meg, hiszen a Concorde volt az első olyan polgári gép, amelynek sebessége elérte a 2500 km / órát, azaz átlépte a hangsebesség kétszeresét.
A szuperszonikus utasszállítót a British Airways és az Air France közösen fejlesztette ki, nem kis anyagi kockázatot vállalva, így aztán aligha örültek, amikor a rendszeres járat megindulása előtt az Egyesült Államok Kongresszusa a lakossági hangrobbanás elleni tiltakozása miatt betiltotta a Concorde leszállását az USA-ban.
A tiltás nem tartott sokáig, William Coleman közlekedési miniszter ugyanis már tavasszal engedélyt adott a Concorde-nak a washingtoni Dulles repülőtér használatára, így aztán az Air France, és a British Airways is indíthatott járatokat májustól.
A Concorde fényesen vizsgázott, minden különösebb probléma nélkül teljesített az utat, és ez így is maradt közel két és fél évtizedig. A legnagyobb tragédia 2000. július 25-én történt, amikor az egyik Párizsból induló járat lezuhant, megpecsételve ezzel a Concorde sorsát is, amit végül 2003. október 24-én vontak ki végleg a forgalomból.
A mai poszt azonban elsősorban nem is erről szól, hanem arról, milyen volt a fedélzeten ülni. Ha röviden akarnánk válaszolni, akkor azt írnánk: luxuskörülmények várták az utasokat.
Az út során drága pezsgőket és ínyenc fogásokat szolgáltak fel, utóbbit természetesen porcelán tányérokon. Egy 1989-es London-Washington járaton például a menü libamáj mousse-ból, kaviárból állt, főételnek lehetett steaket vagy pirított paprikás rákot választani, desszertnek pedig volt crème brulee és sajttál. A repülőn egyébként is kiemelt figyelmet fordítottak az utasok kiszolgálására, átlagosan kilenc utasra jutott egy stewardess.
A sztárok persze imádták a Concore-ot, Joan Collins például olyan gyakran utazott rajta, hogy egyfajta nem hivatalos nagykövet lett, de a járat hajtotta végre azt a bravúrt is, hogy az 1985-ös Live Aid idején lehetővé tette a korszak egyik kiemelkedő sztárjának, Phil Collinsnak, hogy a londoni és a philadelphiai Live Aid-koncerten is fellépjen.
Gyakran használta a Concorde-ot a Queen, Elton John, Mick Jagger, Elizabeth Taylor és Sean Connery is. Ők is azok között voltak tehát, akiknek megadatott, hogy a repülőről lássák a Föld görbületét, ami alighanem a legnagyobb élmények egyike lehetett.