Azokat nevezik így, akik az otthonuk és a munkahelyük között naponta több mint három órát töltenek úton. Magyarországon ennyi idő alatt, mondjuk az ország egyik vagy másik sarkába is el lehet érni, ha nagyjából középről indulunk. Ugyanakkor egy rosszabb forgalmú napon Budapesten belül is eltölthetünk másfél órát autózással, akár egy irányban.
Van, aki gyűlöli, van, aki jól ki tudja használni a kényszerből így eltöltött időt. Az biztos, hogy hosszú távon, napi szinten nem kicsit megterhelő ennyi utazás. Egy brit kutatás szerint, bár kevesebb ember ingázik, mióta sokan elvesztették az állásukat 2008 és 2013 között, ugyanakkor akik ezt teszik, azok sokkal hosszabb utakat is készek megtenni a munkahelyükről oda-vissza. A Randstad 2000 munkavállalót kérdezett meg, akiknél 10-ből 1 utazik több mint három órát naponta, míg korábban 20-ból 1 volt ugyanez az arány.
A világban vannak azonban példák jóval hosszabb ingázási időkre is. A BBC gyűjtött össze néhány extrém példát az olvasóktól.
Az egyik ilyen történet főhőse például napi hat órát utazott, Brüsszel és Párizs között naponta, heti négyszer autóban, egyszer pedig vonattal. A TGV gyorsabb volt mint a kocsi, azonban egy vonatjegy ára 250 EUR (kb. 75 ezer forint), ami heti egynél többször még egy alighanem igen jól kereső munkavállalónak is sok volt.
A bankbiztonsággal összefüggő számítástechnikai területen dolgozó férfi másfél évig járt így dolgozni. De az élete jelenleg sem egyszerűbb, mert jelenleg négy ország határát lépi át munkába menet, a francia Alpokból, Luxemburgba, ha nem is naponta. Ez az út is nagyjából hat órát tesz ki oda-vissza.
Egy másik férfi, aki vezető beosztásban dolgozik egy grafikai cégnél, szintén hat órát utazik naponta, az Egyesült Királyságon belül, Wales és Watford között. Minden nap 3.30-kor kel, és autóval indul dolgozni. Az utat arra használja fel, hogy a stresszes nap után rendezze gondolatait, felkészüljön a következő napra és telefonokat intézzen.
Van, aki három autóban teszi meg az utat, mondjuk a Csatorna két partja között, minden nap. Azért nehéz elképzelni, hogy ennyi utazás, illetve az idő, ami ezzel eltelik, nem megy előbb vagy utóbb az egészség vagy a családi élet rovására.
A legtöbb ingázó persze költözhetne is, de úgy érzik, az életminőségük romlana, mondjuk egy nagyvárosban, ahol vagy aminek a közelében dolgoznak, illetve a család többi tagja már az adott helyen van berendezkedve, viszont helyben nincs számukra megfelelő munka.