A repülés olcsóvá válásával a repülőterek is átalakultak. A legtöbb ember ma már leginkább minél gyorsabban szabadulni szeretne onnan, mert felesleges macerának tartja. Mindez azonban megváltozhat, és ennek az első jelei már érzékelhetők például a londoni Heathrow-n.
Csak a London környéki repülőtereken évente 140 millió ember fordul meg, ami egészen elképesztő szám. A repülés olcsóvá válásával a szokások is átalakultak, és egyre többen tekintünk a repülőterekre szükséges rosszként. Emlékszem, gyerekkoromban a repülőtér egy izgalmas, csodákkal teli hely volt, manapság meg olyan, mint egy kórház: ha tehetné, elkerülné az ember, de mivel nem teheti, legalább gyorsan szabadulna.
Pedig…
A brit főváros környékén például a Heathrow és a Gatwick rivalizálása határozta meg a piacon az elmúlt öt évet. Mindkét reptér több tízmillió fontot költött fejlesztésre, és ebbe a kiszolgálóegységek, üzletek is beletartoznak.
Kiderült ugyanis, hogy gyorsaság és fáradtság ide vagy oda, az emberek még mindig szívesen költenek, hiszen ennél kellemesebb időtöltést egy repülőtéren nehezen lehet kitalálni.
Ha már ott vagyunk, miért ne vásárolnánk?
Ráadásul manapság már sokkal korábban kell kiérni az indulás előtt, és ha ehhez hozzávesszük, hogy az esetleges dugók miatt sokan eleve hamarabb is indulnak el, akkor a végeredmény rengeteg felesleges, várakozással eltöltött idő.
Márpedig ezt a rengeteg időt akár vásárlással is el lehet tölteni, nem is beszélve azokról, akik az utolsó pillanatban vásárolnak valami ajándékot a családnak, barátoknak. (Nincsenek kevesen, a Heathrow-n például tíz emberből hét vásárol, ami több mint ahányan WC-re mennek.)
„Amikor az emberek ide érkeznek, más lelkiállapotba kerülnek, élményeket akarnak, szórakozni szeretnének és ezért hajlandóak a megszokottnál többet költeni” – mondta a Heathrow a területért felelős igazgatója, Max Vialou-Clark.
Így aztán nem csoda, hogy a Harrods már jó ideje jelen van a repülőtéren, és Terminal 2 júniusi nyitásakor olyan nevek csatlakoznak hozzá, mint a John Lewis, amelynek még soha nem volt repülőtéri üzlete.
Egy átlagos vásárló 39 fontot (kb. 15 ezer forintot) költ a Heathrow-n, ami éves szinten 1,8 milliárd font (684 milliárd forint) bevételt jelent, javarészt a nagyobb távolságra induló utasoktól.
Új korszak: érezd jól magad!
A Gatwickre ezzel szemben jellemzően fapados légitársaságok gépei érkeznek, azaz a bevétel is kisebb. Ugyanakkor ezek az utasok is szívesen vennének a jelenleginél színvonalasabb üzleteket, ezért a reptér a közeljövőben 40 millió fontot költ majd a vásárlási élmény javítására. Így aztán olyan márkák jelennek majd meg a Gatwicken, mint a Zara, a Ted Baker, vagy a Snow+Rock.
A cél mindkét reptér esetében nyilvánvaló: egy új korszak elindítása, ahol a reptéri kiszolgálás és az ott található üzletek olyan élményt nyújtanak, hogy az utas szívesen töltse el az idejét.
Miközben azzal persze Max Vialou-Clark is tisztában van, hogy az emberek alapvetően mégis csak egy jól meghatározott céllal érkeznek hozzájuk: hogy felszálljanak arra a bizonyos repülőre.
(via)
